Még a hétvége előtt beszélt Pokorni Zoltán a „lemorzsolódó diákok és a külföldre távozó diplomások képzésének finanszírozása” kapcsán, hogy az érintettek valamilyen formában „vállalják tettük következményét”, magyarán utólag tegyenek valamit vissza a közösbe. Persze a politikus úgy kerülte a tandíj kifejezést, mint „ördög a tömjént”, ami viszont akár megnyugtatónak is hathat, csak felmenő rendszerben tudja – szavai szerint – elképzelni egy ilyen irányú változtatást.

Lassan harmadik hete, hogy a sajtónak kiszivárgott (vagy kiszivárogtatott), a felsőoktatás rendszerének átalakításáról szóló kormányzati koncepció uralja a hazai belpolitikai napirendet, de az oktatás világát mindenképpen. Az egyértelmű elképzelések (állami egyetemek és főiskolák számának drasztikus csökkentése; az állami finanszírozású hallgatói létszám közel megfelezése; 3 év alatt 88 milliárd Ft állami forrás kivonása a rendszerből) legelőször az egyetemek, főiskolák vezetését késztette nyílt színvallásra: a „reform” vezéráldozatainak szánt intézmények rektorai sürgős „egyeztetésbe” kezdtek az oktatási kormányzattal, persze, ahogy a NEFMI Oktatási Államtitkárságának „baráti invitálást” kézhez kapták. A különböző politikai pártok szakpolitikusai, televíziós műsorok, háttérbeszélgetések csócsálják a témát azóta is folyamatosan. Mindezek ismeretében érdemes megvizsgálni a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) reakciójának tartalmát és stílusát.

Most kaptuk néhány perccel ezelőtt a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájától a következő hivatalos állásfoglalást, amelyet rövidítés vagy bármiféle változtatás nélkül közlünk.

Állásfoglalás

A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) a magyarországi felsőoktatási intézmények több mint 370.000 hallgatójának a felsőoktatási törvényben nevesített országos érdekképviseleti szervezete, szükségesnek látja, hogy állást foglaljon a felsőoktatással kapcsolatban az elmúlt időszakban nyilvánosságra került, új elképzelésekről.

Pokorni Zoltán az Országgyűlés oktatási bizottságának fideszes elnöke interjút adott a Népszabadságnak. Téma természetesen akadt, legyen az a felsőoktatási rendszer átalakítása; a költségtérítés problematikája; a pedagógusok kötelező óraszáma a közoktatásban; vagy az integrált oktatási modellek alkalmazásának lehetőségei. A legsarkosabb – mondhatni legkarakteresebb – mondatok azonban a szakképzésnek, konkrétan a Magyar Kereskedelmi- és Iparkamara által képviselt szakképzési stratégiának szóltak: „Én mélységesen nem értek egyet az iparkamara rövid távú szempontjaival, és ez igaz a szakképzéssel kapcsolatos politikájukra is. Az a csonkított szakképzés, amit a kamara erőltet, nem ad teljes értékű végzettséget sem az adott szakmában, sem az általános képességek terén”. Őszinte szavak, és nemcsak a felszínt kapargatják, hanem mélyre ásnak egészen a probléma gyökeréig!

„Nem volt és nem is lesz kormányzati szándék felsőoktatási intézmények bezárásáról” - állította Hoffmann Rózsa, oktatási államtitkár, miután több rektorral is egyeztetett a felsőoktatási intézménystruktúra átalakításáról. Most éppen azok kerültek sorra, akik egyértelműen a vesztesei lehetnek/lesznek a küszöbön álló „reformnak”. A hírek szerint ugyanakkor az államtitkár zárt ajtók mögött elismerte, hogy a jelenlegi formájukban nem működhetnek tovább egyes felsőoktatási intézmények, így a Budapesti Corvinus Egyetem sem. Az érintett intézményekre integrálódás vagy szétdarabolás vár, vagy legrosszabb esetben állami támogatás nélkül, magánintézményként kell működniük a jövőben.

Pénteken maga Hoffmann Rózsa cáfolta a Corvinus Egyetem feldarabolásáról szóló híreket az egyik országos kereskedelmi televízióban, valamint a kormányszóvivői tájékoztatót követő sajtónyilatkozatában. Az államtitkár asszony gyakorlatilag cáfolta a 30 ezres állami finanszírozotti létszám, mint elérendő felsőoktatási célkitűzést, mondván „nem is hiszem, hogy ez lesz a megoldás”. Konkrétumokról csak annyi esett szó, hogy folyik a gondolkodás az államtitkárságokon az egyes felsőoktatási szakok jövőbeli pozíciójáról. A kialakult helyzet miatt lassan már hisztérikus közhangulat lecsillapítása érdekében jövő keddre megbeszélést kezdeményezett Mészáros Tamással, a Corvinus rektorával.

A mostani 29 helyett 12 állami egyetem marad Magyarországon, tudósít az [origo] internetes portál egy hozzá került kormányzati koncepcióra hivatkozva, azóta ezt hangozza minden valamirevaló online, holnaptól pedig offline médium. A koncepcióról állítólag Hoffmann Rózsa személyesen egyeztetett egyetemi vezetőkkel. Az [origo] információi szerint felszámolnák a felsőoktatási helyek közel felét, néhány szakon, például a jogász- és közgazdászképzésben pedig korlátoznák a diákok számát, több felsőoktatási intézmény támogatásából teljesen kivonulna az állam a koncepció szerint. A történet legnagyobb vesztese kétségkívül a Budapesti Corvinus Egyetem lenne.

„Egyetértenek a nagyobb állami szerepvállalással az általános iskolák, a gimnáziumok, a szakközép- és szakiskolák, valamint a többféle feladatot ellátó intézmények” - nyilatkozta egy kérdőíves felmérésre hivatkozva a NEFMI oktatási államtitkára az MTI-nek. Hoffmann Rózsa elmondta, hogy a múlt héten kiküldött 3213 kérdőívre 1967 válasz érkezett (61%-os válaszolási arány) közoktatási intézmények vezetőitől. Ebből kiderül, hogy a válaszolók 85,8 %-a támogatja, hogy az iskolák fenntartásában az állam nagyobb szerepet vállaljon; a pedagógusbérek közvetlen állami finanszírozása 68,3 %-os, míg a kötelező óraszám átalakítása 51,8 %-os támogatást kapott.

A Magyar Nemzet ma is előállt valamivel: a lap információi szerint a jelenlegi négyről egységesen három évre szállítanák le a szakképzés idejét, viszont a képzéseken résztvevők már mindhárom évfolyamon tanulnának szakmai tárgyakat.

A kormányhoz közel álló Magyar Nemzet szerint már a jövő héten a Kormány elé kerülhet a felsőoktatási törvény új koncepciója („A két hét lejárt” mondhatnánk). A Matolcsy György vezette Nemzetgazdasági Minisztérium által készített tervezet szerint 2014-re több mint húszezerrel csökkentenék az államilag finanszírozott képzésben részt vevő hallgatók számát. A koncepció érintené még a költségtérítéses képzések korlátozását, valamint az önálló felsőoktatási intézmények számának csökkentését.

Amíg a parlamentben a NEFMI oktatási államtitkárságának teljesítményén vitatkoznak, addig a települések szintjén elindult a „közoktatási reform”. Egyre-másra születnek a döntések intézménybezárásokról, összevonásokról, tervbe vett elbocsátásokról. A települési önkormányzatok egyre nyíltabban mondják ki a verdiktet, nem hajlandók ekkora oktatási intézményrendszert működtetni a saját kontójukra. Különösen látványos lehet a történet a fővárosban, ahol korábban a törvény által előírtakhoz képest magasabb szintű ellátásokat kezdik „visszavágni” a kerületek. Várhatóan elindul majd a huzavona számos közoktatási intézmény kapcsán, hogy ki legyen majd a fenntartó, a kerület, a főváros vagy lépjen be fenntartóként valamelyik egyház. Forrong a szféra, és ez csak a kezdet…

A Felvi.hu információi alapján összegzett az Eduline a 2011-es felsőoktatási jelentkezési adatok alapján. Ezek szerint közel ugyanannyian szeretnének a felsőoktatásban továbbtanulni 2011-ben, mint egy évvel korábban. A 141 ezer jelentkező nagy része alapképzésre (BA) jelentkezett, a legtöbben államilag támogatott képzési formát választottak. A legnépszerűbb idén is a gazdaságtudományi, a műszaki és a bölcsészettudományi képzési területek.

Nem fogadta el a Kormány a mai ülésén a NEFMI oktatási államtitkára által beterjesztett közoktatási törvénytervezetet. Több sajtóorgánum is megírta, hogy a fő konfliktusforrás a pedagógusok kötelező óraszáma kapcsán alakult ki a NEFMI és a Matolcsy vezette Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) között. Az előbbi a jelenlegi 22-ről csak 24-re emelné az óraszámot, addig a nemzetgazdasági tárca 28-ra. További vitaforrás a két minisztérium között az intézményi fenntartók személye: Matolcsy egyértelműen az államot, addig a NEFMI elsődlegesen az önkormányzatokat tartaná a fenntartói pozícióban.

Azonnali érdekegyeztetést követel a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) valamint a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) a kötelező óraszámok emelésére vonatkozó kormányzati elképzelések miatt. A múlt héten került a nyilvánosság elé a közoktatási törvény módosításának egyes elemei, így többek között az a kormányzati elképzelés, amely a jelenlegi 22-ről 28-ra emelné pedagógusok heti kötelező óraszámát, miközben változatlanul hagynák a jelenlegi bérstruktúrát. Ez a változtatás a két ágazati szakszervezet szerint aránytalanul és elviselhetetlenül növelné a pedagógusok terheit, ráadásul nagymértékű elbocsátásokat is eredményezne. Az azonnali egyeztetéseken túl tiltakozó akciókat helyeztek kilátásba (pl. kék zászlók kitűzése az intézményekre; aláírásgyűjtés és nagygyűlések; 2 órás figyelmeztető sztrájk, vagy akár hosszabb időtartamú munkabeszüntetések).

A gyakorlatorientált, munkaerő-piac központú szakképzés és a gyakorlati oktatók felkészülése, felkészítése címmel országos szakmai konferenciát szervez a Dél-alföldi Szakképzési Kerekasztal a Szegedi Tudományegyetemen.

A rendezvény időpontja: 2011. április 18. (hétfő), 10.00 – 14.00 óra

Helyszíne: SZTE JGYPK Szakképzési Központ, 6725 Szeged, Hattyas sor 10.

4111-es (Panoráma) terem