A tegnapi nap oktatáspolitikai híre volt a magyar sajtóban, hogy a kormányülésen visszadobták a NEFMI oktatáspolitikai államtitkárságának a felsőoktatási törvénytervezetet átdolgozásra, így az várhatóan már nem kerül az Országgyűlés tavaszi ülésszaka elé. Bizonyos sajtóorgánumok arról is tudósítottak, hogy személyesen maga a kormányfő „gyalázta szénné” a törvénytervezetet. A kormányfő iránymutatásként rögzítette: azt sem tartaná az ördögtől valónak, ha összesen három állami egyetem maradna, a többi oktatási intézmény fennmaradását, avagy bezárását pedig eldönthetné a piac.

Hoffmann Rózsa oktatásügyi államtitkár a parlament oktatásügyi bizottsága előtt beszélt arról, hogy 2016-tól az egyetemi-főiskolai jelentkezés feltétele lesz a „C” típusú nyelvvizsga – tudósít az Eduline.  Az államtitkár szerint a módosításra azért van szükség, mert a hallgatók 40 %-a azért nem szerzi meg időben a diplomáját, mert nem tanult meg egy idegen nyelvet sem. Hasonló javaslatot tett az asztalra a Magyar Rektori Konferencia is 2010 novemberében, sőt a rektorok részéről még az is felmerült, hogy a hallgatóknak tanulmányaik során legalább egy szemesztert valamely külföldi felsőoktatási intézményben kellene tölteniük.

Pokorni Zoltán szerint Magyarország sikere az oktatás sikerén áll vagy bukik. A politikus Magyar Nemzetnek adott interjúban mondta el, hogy számára a magyar iskolaügy fontosabb, mint egy-egy fontos posztot betöltő személy rokonszenve. Véleménye szerint az államnak nagyobb szerepet kell vállalni az óvodák, iskolák fenntartásában, de a teljes államosítás csak szűk intézményi körben jó megoldás.

A Figyelőnet számolt be arról, hogy önálló ülésen foglalkozik majd a parlament oktatási bizottsága a sajátos nevelési igényű gyerekek (korábbi elnevezés szerint fogyatékkal élő gyerekek) ellátásával, valamint a korai fejlesztéssel, illetve ezeknek a közoktatási törvény tervezetében való megjelenésével – jelentette be Pokorni Zoltán. Az oktatási bizottság elnöke szerint szükség lenne arra, hogy a pedagógusképzés rendszerében megjelenjenek a gyógypedagógiai ismeretek és a korai fejlesztésre elegendő szakembert képezzenek.

 „A tanárképzés átalakítása során ezzel is foglalkozni kell” - mondta a politikus. Elmondta azt is, hogy bár egy évtizede összevonták az ELTE-t (mint a legnagyobb fővárosi tanárképző intézmény) a gyógypedagógiai főiskolával, mégis valós, tartalmi integráció nem történt.

Tv2 Mokka - érdekes és tanulságos beszélgetés a felsőoktatási karrier irodák szerepéről, jelenlegi pozícióiról. Az már csak hab a tortán, hogy Demcsák Zsuzsa is hihetetlen empátiával közelít a témához, köszönjük Zsuzsa!

„Aki azt hiszi, hogy attól jobb lesz a felsőoktatás színvonala, ha negyven százalékkal kevesebb hallgatót vesznek fel az egyetemek és főiskolák, az semmit nem ért az oktatás világából” – mondta Hiller István (MSZP) korábbi oktatási- és kulturális miniszter az Eduline-nak. A szocialista politikus a közoktatáshoz kapcsolódóan rossz lépésnek tartja az önkormányzati iskolák államosítását, ragaszkodva az önkormányzatok intézményfenntartói jogához.

Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár a Hír TV-ben elmondta, törvényben rögzítik, hogy a hallgatók hány százaléka juthat be az államilag finanszírozott képzésekre. Az államtitkár asszony elmondása szerint már idén ősszel elkezdődnek a modellszámítások, amelyek alapján a jövő évre vonatkozó keretszámokat meghatározzák majd. Hozzátette, hogy a költségtérítéses képzéseket illetően áremelkedés várható: a pontos összeg egy-egy szakon a képzés valódi költségétől függ majd, ugyanakkor ez alól a hiányszakmák kivételt jelentenének – ez igazodik a néhány napja a tárca felsőoktatási helyettes államtitkárja által elmondottakhoz.

Sajtótájékoztatót tartott a Nemzeti Erőforrás Fejlesztési Minisztérium Oktatási Államtitkárságának a nevében, Dux László felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár. Ezen az államtitkár elmondta, hogy a költségtérítés intézménye várhatóan megmarad a felsőoktatásban, de újragondolják annak a rendszerét, és az állami finanszírozású képzésekhez hasonlóan a minisztérium (konkrétan a NEFMI Oktatási Államtitkársága) fogja szabályozni a jelenlegi intézményi szabályozás helyett. Konkrétumokról azonban nem volt hajlandó beszélni – pl. mely konkrét szakokat érintene a szabályozás. Azt viszont kifejtette, hogy jelentősen növekedhetnek a költségtérítés jelenlegi összegei. Azokon a területeken, ágazatokban, ahol a gazdaság, és a társadalom számára fontos képzések történnek, ott a keretszámok növekedhetnek, és plusz ösztöndíjakkal motiválhatják az adott szakokra jelentkező hallgatókat.

Nyílt levélben fordult az országgyűlési képviselőkhöz az új alkotmány (bocsánat Alaptörvény – a szerk.) kapcsán a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ), tudósít a Hírszerző. Az érdekvédelmi tömörülés szerint a parlamenti képviselők egymás közötti vitája nem pótolja a társadalmi párbeszédet. A PSZ eljuttatta levelét az MTI-hez is. "A listás szavazáson kapott 2 706 292 támogató szavazat nem ad felhatalmazást a Magyar Köztársaság elnevezésének megváltoztatására, az ország alkotmányos berendezkedésének, választási rendszerének gyökeres átalakítására". A szakszervezet szerint a Nemzeti Konzultáció során feltett kérdések sem a lényegről szóltak, hanem a figyelemelterelést szolgálták. A PSZ követeli a jelenlegi országgyűlési ombudsmani rendszer változatlan formában való továbbműködését. A szakszervezet kitért a levélben arra, hogy alapvető szakszervezeti jognak tartja az Alkotmánybírósághoz való fordulás lehetőségét, amit szintén „csorbítana” az új alkotmány. A Pedagógusok Szakszervezete felszólítja továbbá a képviselőket, tegyék lehetővé a népszavazást az ország elnevezésének megváltoztatásával, az ország alkotmányos berendezkedésének, választási rendszerének gyökeres átalakításával kapcsolatos kérdésekben.

Pokorni az M1 Reggeli műsorában...a 16 év, mint a tankötelezettségi korhatárról; az otthonról hozott hátrányokról; az iskola mobilizációs esélyteremtő funkcióiról; az önkormányzatok - állam elégtelen "összjátékáról" a közoktatás finanszírozásában; a pedagógusbérek centralizálásáról; az iskolaigazgatók kinevezéséről

Csupa húsba vágó kérdés: ha a közoktatási rendszer hemzseg a működési hibáktól és diszfunkcióktól, akkor megette a fene a Bolognai-modellt, a moduláris szakképzést és a most felnövő generációk következő 15-20 évét...a gazdasági növekedés és munkahelyteremtés mellett talán a legfontosabb kérdés ma Magyarországon, hogy mi lesz az oktatásban, a házi feladat adott, várjuk a megoldási alternatívákat!

Solti Gábor az Ipartestületek Országos Szövetségének (IPOSZ) oktatási és nemzetközi igazgatója az MTI-nek fejtette ki a szervezet javaslatát, arról hogy a szakképzés továbbfejlesztéséhez már az általános iskola 7-8. osztályos évfolyamaiban helyezzenek hangsúlyt a szakmák megismertetésére. Solti rámutatott, hogy már az általános iskolában lehetőséget kell adni a családoknak és a pályaválasztás előtt álló diákoknak, hogy megismerjék a kézműves szakmákat, a munka világát. Ezért az IPOSZ támogatja a hároméves szakmunkásképzést, és ezen belül a gyakorlati oktatás erősítését. Ennek érdekében külön szorgalmazzák, hogy a pályakezdő szakmunkások esetében legyen egy év gyakornoki időre lehetőség azokon a munkahelyeken, ahol a szakmunkástanulót tanulói szerződéssel oktatták.

Részletek Demján Sándor vállalkozónak, a Trigránit Zrt. fejének a Népszavának adott interjúból

Riporter: Ön szerint államosítani kéne?
D.S.: Az iskolákat biztosan. Az nem lehet, hogy egy iskola működése attól függjön, hogy van-e az önkormányzatnak elég pénze. Ezzel nem valósulhat meg az esélyegyenlőség. Ezért támogatom másfél ezer gyerek taníttatását, főleg a hátrányos helyzetű régiókban.
Riporter: Ezzel összefüggésben mi a véleménye a tanköteles kor leszállításáról 15 évre?
D.S.: Fenntartás nélkül támogatom. Semmi értelme, hogy 16 éves gyerekek üljenek az általános iskola padjaiban. Az adófizetők pénzéből semmittevéssel töltsék a napot, mert már nem tanulnak. Sokkal jobb lenne, ha inasnak mennének. Szakmát sajátítanának el, minél hamarabb meg tanulnának dolgozni. Abnormálisnak tartom, hogy az egyetemek fölöslegesen nagy mennyiségben, ezer számra bocsátják ki a legkülönfélébb humán tudományokkal felvértezett diplomásokat, miközben műszaki értelmiségből, reáltudományokban jártas fiatalokból hiány van, mint ahogy egyre kevesebb a szakmunkás, a fizikai munkás a munkaerőpiacon. Azt is egészségtelennek tartom, hogy ezrek vannak otthon rokkant nyugdíjon olyanok, akik még tudnának dolgozni.

A Nol.hu-n jött le, még egy múlt pénteki sajtótájékoztató kapcsán a következő hír. Kósa Lajos a Debreceni Egyetem múlt pénteki  sajtótájékoztatóján szólalt föl, ahol bejelentették, hogy a Debreceni Egyetem sportszervező alapképzési szakot indíthat a 2011/12-es tanévben. Ugyanakkor a polgármester, (parlamenti képviselő és Fidesz ügyvezető alelnök) nehezményezte, hogy a felsőoktatási szakindítási kérelmeket elbíráló Magyar Akkreditációs Bizottság (MAB) az elmúlt években többször elutasította a sportszervező szak alapítását  Debrecenben. Hozzátéve, megmagyarázhatatlan számára az is, hogy amíg korábban Szombathely, Eger, Nyíregyháza és a fővárosi Testnevelési Egyetem kapott engedélyt hasonló szakok indítására, addig a MAB ezt az ELTE és a Debreceni Egyetem esetében nem engedélyezte. "A felsőoktatási rendszerben a MAB szerepét is újra kell gondolni"- dörögtek a szavai. A hírek szerint a MAB-nál erős a félelem, hogy Kósa üzenete talán a MAB hatásköreinek csökkentését vetíti előre, és akkor az is félő, hogy a felsőoktatási szakindítási kérelmek kizárólag a települések, megyék által érintett (kormánypárti) politikusok lobbi-erején múlhat. Sokatmondó, hogy a MAB nem kapott meghívót az ominózus sajtótájékoztatóra.

 Nem akarjuk túlértékelni politikusok nyilvános megnyilatkozásait, és nem is tennénk, ha nem a kormánypárt egyik meghatározó emberéről volna szó. Viszont Kósa most mondott valamit, ami akár a következő évek hazai felsőoktatási történéseinek summázata is lehet. Lehet kritizálni a MAB-ot, és az elmúlt években hoztak is jó néhány vitatható döntést. Még az is lehet, hogy az őszinte kritika inkább szólt a MAB jelenlegi elnökének, Bazsa György személyének, aki 2006-ban az akkori vezető kormánypárt, az MSZP színeiben igyekezett polgármester-jelöltként „bevenni” Debrecent, tegyük hozzá vajmi kevés sikerrel. A motiváció most másodlagos, a lényeg az üzenet: ha nem tetszik a MAB akkreditációs engedélyezési gyakorlata, akkor „újra kell gondolni az intézmény szerepét”. Az oktatás, képzési rendszer stratégiai céljainak meghatározása a politika (Országgyűlés, Kormány) feladata - ez tiszta sor, de az már nagyon nem „EU-kompatibilis”, ha egyéni érdekek és sérelmek fogják meghatározni a ténylegesen szakmai-eljárási kérdéseket. Lesznek majd kedvenc városok és kedvenc intézmények, és lesznek majd „elátkozott helyhatóságok és alma materek”? Nagyon reméljük, hogy nem ez válik a következő évek meghatározó irányává az oktatáspolitikában!

"Mivel az alapfokú képzésben részt vevő diákok eloszlása településenként rendkívül aránytalan, elkerülhetetlen az iskolafenntartói feladatok átgondolása az új közoktatási koncepcióban" - mondta Kósa Lajos debreceni polgármester és kormánypárti parlamenti képviselő még szombaton egy debreceni sajtótájékoztatóján. A Privátbankár tudósításában szerepel az is, hogy Kósa rámutatott, ma mintegy háromszáz önkormányzat tartja fenn azokat az iskolákat, ahol az alapfokú képzésben részt vevő diákok 90 százaléka tanul – nagyjából ez a szám lefedi a magyarországi városi helyhatóságot. "Külön kell választani a megyéket és a nagyvárosokat" – utalt a fenntartói rendszer átalakítására, amit nagyjából egy éves időtávon belülre saccolta Debrecen első embere. Emellett még beszélt a különböző központi és helyi iskolai tehetségkutató programok pozitív hatásairól, szorgalmazva azok további erősítését.

Habár a Magadnaktanulsz alapvető profilja a felsőoktatás valamint a szakképzés/felnőttképzés, tehát az oktatás-képzés későbbi szakaszai, fontos, hogy reflektáljunk a közoktatást (benne az alap- és középfokú rendszerek) érintő fontosabb történésekre, és Kósa Lajos nyilatkozata bizony ilyen! Az önkormányzati rendszer várható átalakításai, benne az állami- versus önkormányzati hatáskörök újragondolásával alapjaiban rajzolhatják át az alapvető közszolgáltatások rendszerét. Az oktatási rendszer strukturális differenciái jelentik ma Magyarországon a társadalmi egyenlőtlenségek újratermelődésének legfontosabb dimenzióját – lehet, hogy ez már közhelyszerűen hangzik, de attól még tény marad. A községi és városi iskolák közötti különbségek ma már olyan eltérő versenyelőnyöket és lépéshátrányokat kódolnak magukban, amit a hagyományos, elmúlt két évtizedben alkalmazott módszerekkel kezelni már nem lehet. Ha az állam úgy érzi, hogy a kistelepülési önkormányzatok önerőből képtelenek biztosítani az odajáró gyermekek számára a versenyképes alapszintű tudást, akkor államosítsa a feladatot. Persze Debrecen ura elsősorban a városok, megyei jogú városok meglévő territóriuma (értsd: az önkormányzat oktatási intézmények feletti jelenlegi jogosultságai) miatt aggódik, és kevésbé az oktatási rendszerben kialakult demobilizációs tendenciákért. Az iskolafenntartói feladatok radikális átalakítása óriási lehetőségeket, de óriási veszélyeket is rejt magában…nem mindegy, hogy melyik szcenárió valósul meg!

"A kormány sem tandíjat, sem képzési hozzájárulást nem tervez bevezetni a felsőoktatásban" - mondta Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter  a mai napon az Országgyűlés oktatási bizottsága előtti rendes éves meghallgatásán. A miniszter kérdésre válaszolva azt is elmondta, hogy ő maga azzal értene egyet, ha a tankötelezettség felső korhatárát legfeljebb 16 évre csökkentenék a Széll Kálmán Tervben szereplő 15 év helyett.

Ideje volt már, hogy az illetékes szakminiszter is hallassa hangját az elmúlt hetek "tandíj-polémiájában". Lassan azért körvonalazódni látszik, hogy a kormányzat  és a mögötte álló politikai erők nem lépik meg az "ősbűnt" és tartják magukat a másfél évtizede  következetesen gyakorolt mantrához a "tandíjmentes felsőoktatáshoz" - persze a "felsőoktatási költségtérítés" sajátos csak Magyarországon használatos fogalmában most ne merüljünk el! Az általános tankötelezettség felső korhatárának a Széll Kálmán Tervben beharangozott 15 éves korhatárának hivatalos felülvizsgálata (felemelése) viszont már nagyon érik. Talán elgondolkoztak az Urak, hogy egy szimpla korhatárcsökkentés milyen társadalmi hatásokkal - urambocsá' robbanással - járna az ország bizonyos térségeiben, településein...