Solti Gábor az Ipartestületek Országos Szövetségének (IPOSZ) oktatási és nemzetközi igazgatója az MTI-nek fejtette ki a szervezet javaslatát, arról hogy a szakképzés továbbfejlesztéséhez már az általános iskola 7-8. osztályos évfolyamaiban helyezzenek hangsúlyt a szakmák megismertetésére. Solti rámutatott, hogy már az általános iskolában lehetőséget kell adni a családoknak és a pályaválasztás előtt álló diákoknak, hogy megismerjék a kézműves szakmákat, a munka világát. Ezért az IPOSZ támogatja a hároméves szakmunkásképzést, és ezen belül a gyakorlati oktatás erősítését. Ennek érdekében külön szorgalmazzák, hogy a pályakezdő szakmunkások esetében legyen egy év gyakornoki időre lehetőség azokon a munkahelyeken, ahol a szakmunkástanulót tanulói szerződéssel oktatták.

Hozzátette, ezt a foglalkoztatási formát az államnak is támogatnia kellene. Sőt, az ipartestület szerint a szakmunkások esetében is ki kellene dolgozni egy olyan pályamodellt, amelyben a szakmunkás továbbtanulva érettségit, illetve a diplomát szerezhet. „Az átjárhatóságot biztosító modell erősítené a felsőfokú felnőttképzést is, hiszen a hiányszakmákra az idősebb generáció is előbb-utóbb jelentkezni fog, és ez a modell lehetővé tenné számukra is a tanulás lehetőségét” - tette hozzá. Az IPOSZ törekvése, hogy a szakképzésbe a kamarák mellett szükséges a szakmai érdekképviseletek - köztük az IPOSZ - erőteljesebb bevonása, hogy a mikro- és családi vállalkozások is bekapcsolódhassanak a gyakorlati oktatásba, vizsgáztatásba.

Az IPOSZ oktatási és nemzetközi igazgatója sok fontos dologról és felvetésről beszélt. Az általános iskola 7-8. osztályában már meginduló egyfajta „elő-szakképzés” gondolata kimondatlanul is rokonságban áll a tankötelezettségi korhatár leszállításával. Ugyanakkor a kötelező gyakornoki idő és tanulói szerződés valamint a szakmunkás életpályamodell gondolatai jelzik, hogy azért az IPOSZ két lábbal áll a földön, és nem akarják a „hárommillió inas országát”, mint egyesek. Az IPOSZ és más szakmai érdekképviseleteknek - az iparkamara mellett - hatékonyabb bevonásának a nyílt követelése a szakképzés most formálódó új rendszerébe (pl. vizsgáztatás) pedig azt mutatja, hogy kezdenek kialakulni a frontok ezen a területen is. A szakképzésbe várhatóan beömlő, a korábbi évekhez képest akár nagyságrendileg magasabb állami (és EU-s) források elosztása a különböző érdekképviseletek között, a kiválasztott résztvevő szervezetek működésének hosszú távú anyagi garanciáit is jelenthetik a következő évekre, évtizedre.