Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár a Hír TV-ben elmondta, törvényben rögzítik, hogy a hallgatók hány százaléka juthat be az államilag finanszírozott képzésekre. Az államtitkár asszony elmondása szerint már idén ősszel elkezdődnek a modellszámítások, amelyek alapján a jövő évre vonatkozó keretszámokat meghatározzák majd. Hozzátette, hogy a költségtérítéses képzéseket illetően áremelkedés várható: a pontos összeg egy-egy szakon a képzés valódi költségétől függ majd, ugyanakkor ez alól a hiányszakmák kivételt jelentenének – ez igazodik a néhány napja a tárca felsőoktatási helyettes államtitkárja által elmondottakhoz.

A Népszabadságnak nyilatkozó oktatáskutató Polonyi István szerint az átlagosan kétszeresére növekedhet majd a költségtérítés összege, ez pedig megtizedelheti a fizetős szakokon lévő hallgatók létszámát. A költségtérítés összege jelenleg intézményenként és szakonként különbözik: a legtöbbet, 1 millió 300 ezer forint féléves díjat a Semmelweis Egyetem Fogorvostudományi Karán kell fizetni, míg a legolcsóbbak a bölcsészettudományi képzések, ahol a legnépszerűbb szakokon is csak 100-120 ezer forintba kerül egy félév. A mesterképzések ára pedig átlagosan 150-200 ezer forint. A felsőoktatási törvény szerint egyébként a költségtérítés összegét az adott felsőoktatási intézmény határozza meg, azzal a kikötéssel, hogy nem lehet kevesebb, mint a szakmai feladatra számított kiadások egy hallgatóra jutó hányadának ötven százaléka [a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. Törvény 126§ (2)]. A törvény szerint a tandíjnak minimum az oktatási költségek felét fedeznie kell, ugyanakkor az már az intézményektől függ, hogy a képzéssel kapcsolatos egyéb költségeket kifizettetik-e a hallgatókkal. A magán-felsőoktatásban már a költségek 100%-nak kifizetése a hallgatókra hárul, mivel nincs fejkvóta. De ők nincsenek érintve a történetben.

Nagy meglepetés nincs a hírben – Hoffmann nyilatkozata igazodik Dux László által néhány napja elmondottakhoz. Van néhány állami felsőoktatási intézmény, amelyek már jó pár éve nyíltan szembe mennek a piaci racionalitásokkal a képzési rendszerük kialakítása és működtetése terén. Ha az államtitkárság igazodik a kormányzat sok más területen már kifejtett „forradalmi” mentalitásához, akkor irgalmatlan kaszabolás várható a felsőoktatásban, persze talán megúszható lesz a dolog azon intézmények (rektorok, dékánok) számára, akik képesek jól helyezkednek az oktatási kormányzat illetve a kormánypárt árnyékában