Azonnali érdekegyeztetést követel a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) valamint a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) a kötelező óraszámok emelésére vonatkozó kormányzati elképzelések miatt. A múlt héten került a nyilvánosság elé a közoktatási törvény módosításának egyes elemei, így többek között az a kormányzati elképzelés, amely a jelenlegi 22-ről 28-ra emelné pedagógusok heti kötelező óraszámát, miközben változatlanul hagynák a jelenlegi bérstruktúrát. Ez a változtatás a két ágazati szakszervezet szerint aránytalanul és elviselhetetlenül növelné a pedagógusok terheit, ráadásul nagymértékű elbocsátásokat is eredményezne. Az azonnali egyeztetéseken túl tiltakozó akciókat helyeztek kilátásba (pl. kék zászlók kitűzése az intézményekre; aláírásgyűjtés és nagygyűlések; 2 órás figyelmeztető sztrájk, vagy akár hosszabb időtartamú munkabeszüntetések).
Az MTI szerint várhatóan a napokban tárgyalja a kormány a közoktatási törvény koncepciójáról szóló anyagot. A 110 oldalas dokumentum szerint több kérdésben végső soron a Kormány fog dönteni, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) és a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (NEFMI) közötti véleménykülönbségek miatt. Így a pedagógusok kötelező óraszámának ügyében is. Amíg a Matolcsy György vezette gazdasági tárca kardoskodik a heti óraszám növelése mellett, addig a NEFMI szerint az előző két kormányzati ciklus (2002-2010) „burkolt bérelvonásai” miatt a több mint 170 ezres pedagógustársadalom éppen hogy óraszámcsökkentést vár a kormányzattól.
A „Mire jó a társadalmi egyeztetés?”, kérdésre a múlt heti kormányülés csattanós és jól érzékelhető választ adott a felsőoktatási törvénykoncepció kapcsán. Meg lehet spórolni ugyan, de lehet, hogy” amit megnyersz a vámon, azt elveszted a réven”. A 30%-os kötelező óraszámemelés – főleg így mindenfajta társadalmi konzultáció nélkül – több mint sokkolónak tűnhet a magyarországi pedagógustársadalom számára, legfőképp azok irányából, akik 2002-2010 között előszeretettel szorgalmazták az utcai nyomásgyakorlás eszközét oktatáspolitikai ügyekben is. A két ágazati szakszervezet szokatlanul egységes reakciója emlékeztet az 1995-ös Bokros-csomaggal szembeni közös fellépésre, ami egy szokatlan kormányellenes egységfrontot alakíthat ki az egyik legbefolyásosabb közszolgálati szférában. Nagy kérdés, hogy mi forog a miniszterelnök fejében a közoktatás kapcsán? Egy a múlt hetihez hasonló blama esetében (ezúttal a közoktatás terén) már nagyon nehéz lenne politikai arculatvesztés és a megfelelő személyi konzekvenciák levonása nélkül kijönni…
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.