A Felvi.hu információi alapján összegzett az Eduline a 2011-es felsőoktatási jelentkezési adatok alapján. Ezek szerint közel ugyanannyian szeretnének a felsőoktatásban továbbtanulni 2011-ben, mint egy évvel korábban. A 141 ezer jelentkező nagy része alapképzésre (BA) jelentkezett, a legtöbben államilag támogatott képzési formát választottak. A legnépszerűbb idén is a gazdaságtudományi, a műszaki és a bölcsészettudományi képzési területek.

A 2010-es ugrásszerű növekedés - csaknem 13 ezerrel több jelentkező, mint 2009-ben – nem ismétlődött most meg. A növekedés 2011-re egyértelműen lelassult, mindössze néhány százzal több diákot vonzottak a felsőoktatási intézmények képzései.
A felvételizők 68 % része (95 ezer jelentkező) valamilyen alapszakos képzést jelölt meg első helyen, ez 1300 fős csökkenést jelent. A mesterképzésre és felsőfokú szakképzésre jelentkezők száma viszont minimálisan nőtt: MA-ra a felvételizők közel 20 % része (25 500 fő), felsőfokú szakképzésre pedig valamivel több, mint 8800-an adták be jelentkezésüket. A mesterképzés esetében 1400 fős, a felsőfokú szakképzésnél alig 350 fős növekményről beszélhetünk. Egységes, osztatlan képzést (pl. jogász, orvostudományi karok) annyian választottak, mint egy évvel korábban, 10 500-an célozták meg ezt a képzési szintet.

A legtöbb elsőhelyes jelentkezés idén is a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemre (ELTE) futott be (kb. 15 ezer fő), a második helyet a Debreceni Egyetem (DE) szerezte meg 10 700 elsőhelyes jelentkezővel. A dobogó alsó fokán a Szegedi Tudományegyetem 10 400 jelentkezővel futott be. A Pécsi Tudományegyetem lett a negyedik, a Budapesti Corvinus Egyetem az ötödik, a Budapesti Gazdasági Főiskola a hatodik, a gödöllői Szent István Egyetem a hetedik, és a szintén fővárosi Semmelweis Orvostudományi Egyetem a nyolcadik.
A képzési területek tekintetében továbbra is a gazdaságtudományok, valamint a műszaki és a bölcsészettudomány képzésekre adták be legtöbben a jelentkezésüket. A legnépszerűbb elsőhelyes, nappalis szak továbbra is a turizmus-vendéglátás és a gazdálkodási menedzsment maradt. A harmadik helyre a mérnök-informatikus szak futott be, a jogász szak lett a negyedik. Az ötödik a tavalyhoz képest egy helyet visszacsúszott pénzügy és számvitel szak lett, a hatodik a gépészmérnöki szak. A legnagyobb előretörés kétség kívül az általános orvos szaknak sikerült, amely 2011-ben bekerült a 10 legnépszerűbb szak közé, és hét helyet előrelépve a hetedik pozíciót szerezte meg az elsőhelyes jelentkezések alapján.

Nincs igazán meglepetés a Felvi által közölt adatokban. A felsőoktatási felvételi számok és arányok nagyjából stagnálnak 2010-hez képest. A mesterképzésre jelentkezők számának növekedése is prognosztizálható volt, lévén egyre többen kezdik már el tanulmányaikat a kétszintű Bolognai-rendszerben. Az intézményi rangsor sem hozott meglepetést, bárha a miniszterelnök elhíresült, néhány héttel ezelőtti kormányülésen elhangzott szavaira gondolunk – „nem tartanám ördögtől valónak, ha mondjuk, csak három állami egyetem maradna” – akkor maradna egy fővárosi (ELTE), egy keleti (Debrecen) és két déli (Szeged, Pécs) campus. Az adott szakok tekintetében kissé meglepő, hogy a nemzetgazdasági szinten egyértelműen válsághelyzetben lévő turizmus-idegenforgalmi ágazat még mindig az egyik kedvenc irány a diplomát szerezni vágyók számára. Ami viszont mindenképpen pozitív meglepetés az általános orvos szak egyértelmű előretörése tavalyhoz képest, miközben az ágazatról sokkal több rosszat, mint jót hallunk. Ennek ellenére a hét pozíciós előrelépés egyfajta erősödő társadalmi közbizalmat is jelezhet közvetve, amit nagyon illene megbecsülnie nemcsak az oktatási kormányzatnak, hanem a teljes kormányzati stratégiai-alkotó gépezetnek…