Amíg a parlamentben a NEFMI oktatási államtitkárságának teljesítményén vitatkoznak, addig a települések szintjén elindult a „közoktatási reform”. Egyre-másra születnek a döntések intézménybezárásokról, összevonásokról, tervbe vett elbocsátásokról. A települési önkormányzatok egyre nyíltabban mondják ki a verdiktet, nem hajlandók ekkora oktatási intézményrendszert működtetni a saját kontójukra. Különösen látványos lehet a történet a fővárosban, ahol korábban a törvény által előírtakhoz képest magasabb szintű ellátásokat kezdik „visszavágni” a kerületek. Várhatóan elindul majd a huzavona számos közoktatási intézmény kapcsán, hogy ki legyen majd a fenntartó, a kerület, a főváros vagy lépjen be fenntartóként valamelyik egyház. Forrong a szféra, és ez csak a kezdet…

A felsőoktatási törvény koncepciójáról vitázott kedden a parlamentben a szocialista Hiller István és Hoffmann Rózsa, oktatásért felelős államtitkár. Hiller azonnali kérdésben kritizálta a felsőoktatási koncepciót, amit a miniszterelnök erős kritikája mellett dobott vissza a Kormány a tárcának. "Egy évnyi hűhó semmiért" - értékelte az oktatási államtitkárság munkáját ezzel kapcsolatban. Hoffmann Rózsa válaszában elmondta: "mint autentikus résztvevője az ominózus kormányülésnek" közölheti, nem dobta vissza a kabinet a felsőoktatási törvény koncepcióját, hanem további megfontolást kért több ponton. "Nem is azzal a szándékkal terjesztettük a kormány elé, nem hittük, hogy egy az egyben elfogadja" - jelentette ki, hozzátéve, hogy pár nap múlva (mármint ezen a héten? – a szerk.) készen lesz az újabb verzió.

A kormányzat célja átláthatóbb felsőoktatási intézményi gazdálkodás, jelentette ki a Fidesz országgyűlési képviselője és oktatáspolitikusa, a debreceni Pósán László a Klubrádióban. Pósán elmondta, hogy nem akarják csökkenteni a költségtérítéses hallgatók számát, azon azonban érdemes elgondolkodni, hogy van-e értelme úgy finanszírozni a felsőoktatás egészét, hogy „minden főiskola egyetemmé akar válni”. Úgy fogalmazott: a képzések széles spektruma alakult ki főiskolákon, és sok a felesleges képzés, így túl sok például a média- és kommunikáció szak. A közoktatás kapcsán arról beszélt, hogy azokon a településeken, ahol nem tudják fenntartani az iskolát, mert a normatíva túl alacsony, ott az államnak nagyobb segítséget kell nyújtania, vagy akár át kell vennie a fenntartást. Ez nem jelenti azt, hogy az egész oktatási rendszert államosítanák, ráadásul helyi kérdésekben, helyben kell döntést hozni (azt is, hogy ki legyen például az iskolaigazgató?)

A Fővárosi Önkormányzat döntött. Az ország legnagyobb önkormányzati nevelési-oktatási hálózatában (129 intézmény – 17 gimnázium, 17 kollégium, 24 gyógypedagógiai fejlesztő és 12 térségi integrált szakképző központ) 212 ingatlanban több mint 12 ezren dolgoznak. Csomós Miklós (Fidesz-KDNP) főpolgármester-helyettes az önkormányzati választások után alig néhány héttel már bejelentette, hogy további hat- és nyolcosztályos gimnáziumok alapításához a főváros nem járul hozzá. A gyenge szakmai színvonalat produkáló intézményekben megszüntetik a nulladik évfolyamokat, valamint több intézményben felülvizsgálják a futó pedagógiai programokat. Ezen túl egységesítik a gazdálkodási feladatokat, és 2011. júliustól 15 önálló jogi személyiségként működő gazdálkodó szervezetet hoznak a gazdálkodási, pénzügyi, számviteli, munkaügyi, ellátási feladatokra, üzemeltetnék a főzőkonyhákat és minden beszerzést egységesítenék. A racionalizálási terv nyomán 300 ember kerülhet az utcára. Ráadásul a napokban a Fővárosi Közgyűlés további 73 álláshely megszüntetését határozta el 18 gyermek- és ifjúságvédelmi intézményben. A főváros 2012-től évente 116,5 millió forintos megtakarítást vár az intézkedéstől. Persze a fővárosi MSZP teli torokból tiltakozik, mintha semmi közük nem lenne a kialakult állapotokért. A Népszabadság Online szerint a főváros nyíltan deklarálta ezzel a lépéssorozattal, hogy csak a kötelező oktatási feladatokat kívánja ellátni a jövőben.

A fővárosi kerületi önkormányzatok is a fűnyíró-elv alapján igyekeznek az oktatási feladataikat kezelni. Szintén a Nol.hu alapján, a költséghatékonyabb működés jegyében Belváros-Lipótváros önkormányzata kimenő rendszerben megszünteti egyetlen saját fenntartású gimnáziumát, a Szemere Bertalan Gimnáziumot. A jövő tanévtől bezárják a speciális igényű tanulókat fogadó Kormos István Általános Iskolát. Zuglóban szeptembertől megszűnik a József Attila Általános Iskola. Közel kétszáz – köztük számos enyhe szellemi fogyatékkal élő, illetve sajátos nevelési igényű – gyerek ellátása kerülhet így veszélybe, mivel a befogadásukra kijelölt intézményben nem biztosítható teljes körűen az integrált nevelés, a falak penészesek, dohosak. A XVIII. kerületben ötvennel csökkentették a pedagógus álláshelyek számát. Ezzel párhuzamosan a kerület vezetése egy általános iskola és a kerület legrégebbi gimnáziumának átadását tervezi az evangélikus egyháznak. A XVII. kerület 30 tanárt érintő létszámleépítést tervez, a Jókai Mór Általános Iskola működtetését a református egyházra bízná. A XI. kerületben készül az új oktatási koncepció, amelyben várhatóan szerepel az intézménybezárás is. A csepeli (XXI. ker.) és erzsébetvárosi (VII. ker.) önkormányzat is hasonló „átszervezéseken” töri a fejét. Így az erzsébetvárosi 12 évfolyamos Janikovszky Éva gimnáziumi osztályait várhatóan végleg felszámolják. Pesterzsébet (XVIII. Ker.) két, középiskolát akar átadni a Fővárosi Önkormányzatnak a közeljövőben.