Várjuk meg, mire jutnak a kormánypárti parlamenti frakciók – Fidesz és KDNP – a háromnapos hajdúszoboszlói iszapbirkózás (értsd: kihelyezett frakcióülés) végére! Közoktatás helyett köznevelés; „röghöz kötött” egyetemisták és főiskolások; iskolafenntartó állam és egyházak; miniszteri kinevezett iskolaigazgatók; kiherélt megyei önkormányzatok; pozícióvédő megyei jogú városok; „rugalmassá váló” munkaerőpiac…belesajdul az ember feje
Két napja attól zengnek a hírportálok (először az Origo dobta be a hírt) és a különböző „közületi” és véleményblogok, de a facebook-on is kommentelnek már bőszen a téma kapcsán az emberek, hogy az oktatási államtitkárság a készülő nyelvoktatási stratégiában – amelyről már mi is szóltunk - az angol nyelv egyértelmű háttérbe szorításán gondolkodik. Megjelent az a hihetetlenül magasröptű minisztériumi vélemény, hogy az angol nyelvet a diákok akár maguktól is elsajátíthatják az internetről és a videóklippekből. 
A minap sajtóhír látott napvilágot arról, hogy a Hoffmann Rózsa vezette államtitkárság heteken belül a kormány elé fogja terjeszteni az új nyelvoktatási stratégiát, amely szerint megszűnnének a nyelvi előkészítő osztályok (nulladik évfolyam), viszont minden középiskolában legalább két idegen nyelvet kell tanítani, valamint a felsőoktatásba (egyetem, főiskola) csak középfokú nyelvvizsga-bizonyítvány birtokában lehet jelentkezni. Az MTI sajtó-adatbankjában a héten megjelent egy statisztika, ez az elmúlt évtizedben akkreditált nyelvvizsgát szerzett 14-19 korosztályról szól. E szerint az évtized elején (2001-2003) tapasztalt növekedést és 2005-ös kiugró adatot (77 ezer fő) leszámítva, a középiskolás korban nyelvvizsgát szerzők éves száma egy 60 ezer körüli fős átlagra. 
A mai sajtó számolt be arról, hogy a NEFMI oktatási államtitkársága közölte az MTI-vel, hogy a kormány őszi munkarendje szerint csak szeptemberben tárgyalják hivatalosan az új (számolja még valaki, hogy hányadik?) felsőoktatási törvénytervezetet. Olyannyira, hogy a minap a kormányüléseket előkészíteni hivatott közigazgatási államtitkári értekezlet le is vette a napirendjéről. Az indoklásban az államtitkárság érvként azt hozta fel, hogy a koncepció „több ponton politikai döntést igényel”, ezért hát most várunk a politikai döntésre, s vele a tárca által a témában kifejtendő intézményes konzultációra.
A Népszabadság Off- és Online kezdte a mai edukációs policy agendát, amit átvett boldog-boldogtalan, majd délután az MTI tudósított a birtokába került felsőoktatási törvénytervezetről. Új fogalmat ismerhettünk meg: Nemzeti Felsőoktatási Rendszer még ízlelgetjük…., hogy is mondta Pelikán? „Ez az új magyar narancs, kicsit sárga, kicsit savanyú, de a miénk”
Most, hogy néhány napja nyilvánosságra kerültek a 2011-es felsőoktatási ponthatárok, roppant tanulságos az MTI adatbankjában közölt Felvi grafikon az idei (és tavalyi) legnépszerűbb alap- és osztatlan képzésekről
Az elmúlt napok érdekes oktatásügyi híre volt, hogy Romániában az idei érettségin az érettségizők több mint fele megbukott, konkrétan a vizsgázók mindössze 44,47%-a teljesítette a penzumot. A bukaresti oktatási minisztérium is elismerte, hogy ez a gyászos eredmény a rendszerváltás óta a legzsengébb. A területi-regionális lebontásban egy északkelet-romániai megye, Suceava diákjai szerepeltek legjobban, ahol a próbálkozók 65% átment, de az átlaghoz képest sokkal jobban szerepeltek a magyar többségű Hargita megye érettségizői 64%-os „sikerátlaggal”. Viszont Temes és Arad megyében viszont csak 1/3 körül alakult a teljesítők aránya. Romániában voltak olyan „élenjáró” iskolák, ahol egyetlen sikeres érettségi sem tudott megszületni.
Tanulságos diagram jelent meg ma az MTI most már mindenki számára hozzáférhető Sajtóadatbankjában. Az Országos Felsőoktatási Információs Központ és az Oktatási Hivatal szerkesztésében a magyarországi felsőoktatásba a 2001-2011 között jelentkezett és felvettek számát tartalmazó idősoros grafikon több mint árulkodó. 
Pokorni Zoltán hosszabb tanítást, így a nyári szünet megkurtítását javasolta soros megszólalásában, a Magyar Nemzetnek adott nyilatkozatában. Pokorni szerint megoldhatatlan feladat az iskoláskorú gyermekek felügyeletről és megfelelő programokról való szervezett gondoskodás a tíz hetes nyári vakáció idején, így a diákoknak sem jó, hogy ilyen hosszú ideig kiesnek "az iskola adta nevelési térből". A politikus érvként felhozta, hogy amíg nálunk a tanulók tanévenként 37 hetet járnak iskolába, addig Dániában már 42 hetet. Pokorni két megoldási javaslatot is adott a hosszabb tanítás kivitelezésére, a tanítási napok számának megnövelése és/vagy a tavaszi és téli tanítási szünetek megtoldása a nyári vakáció rovására. A „nevelő egész napos iskola” megteremtését akadályozza a hosszú nyári szünet, emellett afféle szimbolikus ötletként a tavaszi és téli szünet átnevezését is bedobta a politikus: előbbit hivatalosan húsvéti, utóbbit karácsonyi szünetre keresztelve.
A mai nap, de akár az elmúlt egy-másfél hét oktatáspolitikai híre kétség kívül Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár lemondásának kilátásba helyezése volt a miniszterelnök irányába. Egyes médiumok szerint – Népszabadság, Index etc. – szerint Hoffmann már egy hete kézbesítette a Miniszterelnökségre a lemondási nyilatkozatát, mondván nem érez megfelelő politikai támogatottságot munkája folytatásához.
Bokros Lajos a Horn-kormány pénzügyminisztere, a felsőoktatási tandíj egykori kitalálója és megvalósítója, ma az Európai Parlament képviselője, és nem mellesleg a Közép-Európai Egyetem (CEU) tanára, Budaörsön egy pódiumbeszélgetésen beszélt gazdaságról, politikáról, alkotmányozásról és még sok egyébről – tudósított a Hírszerző.
Az MTI jelentése szerint a mai napon Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke, a június 5.-i összehangolt pedagógustüntetés által érintett öt szakszervezet sztrájkelőkészítő bizottsága nevében tételesen ismertette és visszautasította azokat a bírálatokat, amelyeket a tüntetés kapcsán Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár és Szijjártó Péter miniszterelnöki szóvivő fogalmazott meg. A PSZ elnöke a készülő közoktatási törvény kapcsán elmondta, hogy a szakszervezetek szeretnék tudni, kik lesznek az oktatási intézmények fenntartói, mit jelent az állami fenntartás és a pedagógusok állami alkalmazotti viszonya, továbbá hogyan tervezik alakítani a munkaterheket.
Körülbelül 3-3,5 ezren tüntettek a Kormánynak a közoktatást érintő elképzelései ellen a mai pedagógusnapon a „nemzet napszámosai” illetve az őket képviselő szakszervezetek, ahogy azt már beígérték májusban. Képviseltette magát a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ), a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ), valamint a Magyar Közoktatási és Szakképzési Szakszervezet, az Oktatási Vezetők Szakszervezete és a Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezete.
Lesz pedagógusdemonstráció június 5.-én, ahogy a közoktatásban érintett szakszervezetek bejelentették még május 23.-án – mondta Mendrey László a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetnek (PDSZ) elnöke, annak ellenére, hogy Hoffmann Rózsa indokolatlannak nevezte a tüntetést. Ugyanezt erősítette meg Galló Istvánné a legnagyobb ágazati szerveződés a Pedagógus Szakszervezet (PSZ) vezetője is. Rajtuk kívül még ott lesz a közoktatásban érintett további három csoportosulás a Magyar Közoktatási és Szakképzési Szakszervezet, az Oktatási Vezetők Szakszervezete és a Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezetének tagjai.
Azt írja a Magyar Hírlap, hogy Hoffmann Rózsa – miután lepattant a Fidesz parlamenti frakcióról – a nagyobbik kormánypárt országos etikai bizottságán keresztül kíván etikai eljárást kezdeményezni Pokorni Zoltánnal szemben. 
