Várjuk meg, mire jutnak a kormánypárti parlamenti frakciók – Fidesz és KDNP – a háromnapos hajdúszoboszlói iszapbirkózás (értsd: kihelyezett frakcióülés) végére! Közoktatás helyett köznevelés; „röghöz kötött” egyetemisták és főiskolások; iskolafenntartó állam és egyházak; miniszteri kinevezett iskolaigazgatók; kiherélt megyei önkormányzatok; pozícióvédő megyei jogú városok; „rugalmassá váló” munkaerőpiac…belesajdul az ember feje

Forradalmi idők – néhány hónap alatt valóban átszabják – és reméljünk, nem el- - az országot („átszervezés alatt” – ahogy a hivatalos fáma szól). Bár a köz- és felsőoktatás újragondolása egyszerű feles törvénnyel kivitelezhető, mégis nehezebb diónak ígérkezik sok kétharmados „sarkalatos” törvénynél. Túl sok dolog, túl rövid idő alatt: „de hiszen erre kértünk felhatalmazást!” – mondják a kétkedőknek. És valahol igazuk is van; mármint a motivációban. Ha viszont elszúrják, márpedig ez is benne van vastagon a történetben, az mindannyiunk bőrére mehet (megy)!

„Az államot meg kell erősíteni, mert az állam gyenge” – kérdés, hogy az erős állam (mert, hogy erősebb lesz az elmúlt 20 évhez képest annyi szent) fog-e egyúttal hatékony államot is jelenteni? Vagy az intézményi szétesettség és korrupció helyébe a kormánypárti kiskirályok és bürokratikus csinovnyikok uralma lép, amely legalább annyira kiszámíthatatlan és veszélyes folyamatokat indíthat el, mint a választók által 2010-ben lesajnált impotens szoclib kurzus. És a sok felmerülő kérdés között ott lesz az is 2014-ben, hogy az új köz- és felsőoktatási struktúra megnyitja, vagy éppen konzerválja az oktatáson keresztül a társadalmi különbségeket, tovább erodálva a társadalmi mobilizáció lehetőségeit. Úgyhogy jó pihenést kívánunk a képviselő uraknak Hajdúszoboszlón, hogy jó döntéseket hozzanak népünk boldogulására, ámen!