Lesz pedagógusdemonstráció június 5.-én, ahogy a közoktatásban érintett szakszervezetek bejelentették még május 23.-án – mondta Mendrey László a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetnek (PDSZ) elnöke, annak ellenére, hogy Hoffmann Rózsa indokolatlannak nevezte a tüntetést. Ugyanezt erősítette meg Galló Istvánné a legnagyobb ágazati szerveződés a Pedagógus Szakszervezet (PSZ) vezetője is. Rajtuk kívül még ott lesz a közoktatásban érintett további három csoportosulás a Magyar Közoktatási és Szakképzési Szakszervezet, az Oktatási Vezetők Szakszervezete és a Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezetének tagjai.

A fő frontvonal továbbra is a kötelező óraszám, de egyre szorosabban „zárkózik fel” az intézményfenntartás kérdése és a fenntartók személye. Ugye a Kormány néhány héttel ezelőtti önkormányzati koncepciója egy első ránézésre kissé öszvér megoldást vázolt fel a közoktatási feladatokhoz kapcsolódóan: a pedagógusok bérét a jövőben az állam finanszírozná, az intézményfenntartás viszont maradna az önkormányzatoknál. Az alapvetően az állam által meghatározott oktatási programok alakításába viszont szélesebb körben vonnák be az önkormányzatokon keresztül a speciális helyi igényeket, sajátosságokat. Az államtitkár asszony ígértet tett, hogy a PSZ és a PDSZ melletti 3 további szakszervezettel is le kíván ülni, egyeztetni a demonstráció ellenére.

Átfogó vizsgálatot indít az Aáry-Tamás Lajos az oktatási jogok biztosa (miniszteri biztos a NEFMI-ben) az egyetlen iskolával rendelkező települések oktatási intézményeinek egyházi fenntartásba kerülése miatt. Az ombudsman szerint jogilag aggályos, hogy a település egyetlen iskolája egyházi fenntartásba kerüljön, mert minden gyereknek meg kell adni a világnézetileg semleges oktatás lehetőségét. Szerinte az iskolák megmaradásához olyan megoldási formát kellene találni, ahol például az egyház az önkormányzattal közösen működteti az intézményt, és az iskola megteremtené a világnézetileg semleges nevelés lehetőségét.

Felfüggesztette a felnőttképzéseket és leállíttatta a hátrányos helyzetű álláskeresők elhelyezkedését segítő uniós finanszírozású programokat Czomba Sándor a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaügyi államtitkára, tudósított Hírszerző. Czomba arra utasította a megyei munkaügyi központokat, hogy a képzési támogatásról szóló szerződést ne kössenek, illetve fel kell függeszteniük a TÁMOP 1.2 foglalkoztatást ösztönző támogatásokat is. Az ügyben nyílt levelet írt az egyik LMP-s képviselő az államtitkárnak, értetlenségének adva hangot. Hivatalos kormányzati magyarázat még nem született az ügyben.

Nem lesz etikai vizsgálat Pokorni Zoltán ellen a Fideszben, mert Hoffmann Rózsa végül elállt (vagy jobb belátásra bírták?) a gondolattól. Pokorni az Origónak elmondta, hogy a miniszterelnöktől kapott megbízást egy alternatív felsőoktatási koncepció, s vele önálló javaslatok kidolgozására, a kormánypárt februári parlamenti frakcióhétvégéjén, a Fidesz frakció tudta és nyilvánossága mellett szerezte. A Pokorni-Hoffmann, s az abból fakadó sajátos Fidesz vs. KDNP csörtét a parlamenti bizottsági elnök szakmapolitikai, s nem pártpolitikai vitaként értékelte. Ugyanakkor helytelenítette, hogy az oktatásügy nem kapott saját miniszteri tárcát a tavaly felállított kormányzati struktúrában – ez viszont már nemcsak szakmapolitikai álláspont. A pedagógusbérezés kapcsán viszont a korábbiakhoz képest is élesebben állt ki a teljesítményalapú bérezés mellett, szembehelyezkedve a klasszikus lineáris – a szakmában eltöltött munkaévekhez szigorúan kötött – bérezési szisztémával szemben, amelyet a jelenlegi oktatási kormányzat is erőteljesen preferál. A közoktatási intézmények fenntartása kapcsán a Kósa Lajos féle differenciált álláspontot osztja Pokorni: magyarán ahol az önkormányzat – elsősorban a városokban, a megyei jogú városokban és Budapesten -, ahol jobb anyagi kondíciókkal rendelkezik, ott valamilyen formában megmaradjon a lehetőség a fenntartásra helyhatóságok számára; a kapacitáshiánnyal küszködő kistelepüléseknél viszont utat kell nyitni az állami fenntartói jogosultság általános érvényesítésének. A felsőoktatás, s vele az államilag támogatott hallgatói létszám tervezett 20 ezres leépítése kapcsán kitart korábbi álláspontja mellett, mely szerint ez a törekvés nem találkozik a gazdaság és a társadalom jövőbeli várható igényeivel. A polgármesterség és parlamenti képviselőség esetleges szétválasztása (az 1994-ben megszüntetett összeférhetetlenség ismételt bevezetése) hallatán sokat sejtetően nem pártolta a felvetést, sőt a két pozíció közül egyértelműen a polgármesterit emelte ki, mondván, amíg a parlamenti képviselőség „absztrakt”, addig a településvezetés már egy sokkal konkrétabb és megfoghatóbb történet – ez a kijelentés talán a politikus személyes politikai jövőképére is enged következtetni…