A Széll Kálmán Terv egyes pontjai nagy felháborodást váltottak ki az oktatással foglalkozó szakemberek, szakszervezetek körében. Az alapiskola időkeretének bővítése, a költségtérítéses képzés megszüntetése, illetve a 15 éves korig terjedő tankötelezettség mind olyan terv, amely eddig a hónapok óta készülő köz-, illetve felsőoktatási törvény egyik változatában, koncepciójában eddig nem jelent meg. A felsőoktatás átszervezésének konkrét módjára a Nemzeti Erőforrás Minisztérium tesz javaslatot - mondta el Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője.

A legnagyobb ellenállást a tankötelezettség 15 éves korig való lecsökkentése váltotta ki a szakszervezetek, érdekképviselet tagjaiból, hiszen a fejlettebb országokban éppen ellenkezőleg a magasabb korhatár elérése a folyamatos cél. Pósán László oktatáspolitikus azzal indokolta a tankötelezettség életkori határának 18-ról 15-re változtatását, hogy a többszörösen bukott, kezelhetetlen fiatalok nem valók az általános iskolákba és hátráltatják a többiek munkáját.

A szakértőket felháborította a javaslat: "Ez nemzeti katasztrófa" - fogalmazott az InfoRádiónak Vekerdy Tamás gyermekpszichológus. Trencsényi László, a Magyar Pedagógiai Társaság ügyvezető elnöke pedig a Klubrádióban Taigetosz-törvénynek nevezte a tankötelezettség 15 éves korig való meghatározását. Hozzájuk hasonlóan Mendrey Lászlóm, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke sem értett egyet a döntéssel, és felhívta a figyelmet az így kialakuló tanári létszámtöbbletre.

Bonyolítja a helyzetet, hogy az EU lisszaboni stratégia szerint a tagállamoknak mindent meg kell tenniük a korai iskolaelhagyás ellen. Vekerdy arról is beszélt, hogy a nyolcadik osztályt végzett gyermekre nem fog igényt tartani a munkaerőpiac, ezért a törvény csak még több munkanélküli segély kiosztását tenné szükségessé. Tóth József, a Magyar Közoktatási és Szakképzési Szakszervezet elnöke úgy véli, pontosan megfogalmazott elvárásokra van szükség. „Azt gondolom, nem a tankötelezettség leszállítása a jó megoldás, hanem a pontosan megfogalmazott társadalmi elvárás. Előny viszont, hogy az állam lemond a megtévedt, hirtelen döntést hozó fiatalok tanulásának finanszírozásáról" - nyilatkozta a Magyar Hírlapnak.

Pokorni Zoltán javaslata kapcsán, amely az alapiskola 9 évfolyamosra bővítését tartja szükségesnek, Trencsényi László utalt az eddigi közoktatási törvénnyel való ellentmondásra: „A közoktatási törvénytervezetben az szerepel, hogy nyomatékot kell adnia korai fejlesztésnek. Ha hihetünk ennek a mondatnak, akkor éppen, hogy nem szabadna az alapozást tízéves korban abbahagyni." A Pedagógus Szakszervezet nem ért egyet a változtatással, szakmailag alaptalan döntésnek ítéli.

Horn György az Alapítványi és Magániskolák Egyesületének elnöke egyedülálló megoldásnak tartja a 4+5 éves képzést, mivel Nyugat-Európában éppen ennek fordítottja a jellemző, azaz hogy az alsó tagozat a hosszabb időtartamú. Az elképzelés mégis támogatható lenne, ha nem vezetnék be mellette a 15 éves korig tartó tankötelezettséget. Erre vonatkozólag Horn György megjegyezte: „A miniszterelnök úgy látszik, nem tudja, hogy a 16 éven aluli gyerek Európában nem vállalhat munkát." A tankötelezettség 15 évre csökkentésének az egyik javaslattevője az iparkamara. Az iskolák eddig „fogva tartották" a diákokat, akik nem szerettek volna az iskolapadban ülni. „Mindössze arról van szó, hogy az új szabályozás szerint a diákok nincsenek a nyolcadik osztály után az iskolapadba kényszerítve, aki dolgozni akar menni, mehet" – véli Szilágyi János elnök. A Világgazdaság szerint egy-egy évfolyamból 25 ezer diák kerül ki úgy, hogy a nyolc osztályt vagy még azt sem teljesíti, s nem szereznek szakmát. Az ő elhelyezkedési esélyük a munkaerőpiacon minimális, csupán 20-25 százalékuk talál állást, míg a szakmával rendelkezők 62-63 százaléka.