A piaci igényekhez igazítaná, és emelné az oktatás színvonalát a Nemzetgazdasági Minisztérium.

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) megállapítása szerint Magyarországon a felsőoktatási szerkezet elavult, a rendszer nem versenyképes, a változáshoz nem a felsőfokú végzettségűek számát kell növelni, hanem a képzés belső arányait, szakmai összetételét és minőségét kell a gazdaság és társadalom tényleges igényeihez és jövőbeli céljaihoz igazítani.

A tárca az újjászervezésben érintett területeket bemutató elemzésében kiemelte: a magyar felsőoktatás minőségi, szerkezeti és működési problémákkal küzd, ezért elengedhetetlenek a reformok. A hazai felsőoktatási rendszerben a minőség, az állami szerepvállalás, az intézményi struktúra és a képzés egyaránt újjászervezést igényel - tette hozzá.

A felsőoktatásban hiányzik az ágazati minőségpolitika. Az oktatás minősége több intézményben csökkent, az oktatói és hallgatói teljesítmények színvonala egyenetlen. Az állam felsőoktatással kapcsolatos irányítói, hatósági, finanszírozás-szabályozói és fenntartói funkciói tisztázatlanok, az állami elvárások nem rögzítettek. A felsőoktatás jogi szabályozása nehezen áttekinthető, ellentmondásokkal terhelt.

Az összegzés szerint a források mértéke - az elosztás egyenetlensége miatt - bizonyos esetekben csak a szinten tartáshoz elegendő, az oktatás és a kutatás minőségének javításához kevés.
Az NGM az intézményi struktúrán is változtatna. Az egyetemek és főiskolák száma magas, a szervezeti struktúra elaprózott, s ez is rontja a versenyképességet.

Az elemzés szerint megoldatlan az oktatók utánpótlása, egyes képzési területeken jelentős oktatói létszámhiány tapasztalható. Az oktatók javadalmazása nem tükrözi maradéktalanul a valós teljesítményarányokat.

Az NGM a jövőben a piaci igényekhez igazodó, minőségi szolgáltatást nyújtó és színvonalas felsőoktatást szeretne létrehozni, amely képes hozzájárulni Magyarország versenyképességének javításához.