A munka mellett mindössze a lakosság három százaléka tanul, míg Nyugat-Európában ez az arány akár a 80 százalékot is eléri - mondta el a napokban Pokorni Zoltán, az Országgyűlés oktatási bizottságának elnöke, aki a felnőttképzés kiterjesztését sürgeti. Hozzátette: a kisebb főiskolák nagyobb szerepet vállalhatnának a felnőttképzésben. 2009-ben a felnőttképzésben résztvevők 66 százaléka felsőfokú végzettség nélkül vágott neki tanulmányainak. Az élethosszig tartó tanulás ideája az utóbbi években viszont egyre nagyobb népszerűségnek örvend. Az érettségizők jelentős hányada nem felvételizik a felsőoktatásba a bizonyítványának megszerzése évében: 2005-ben a diákok 34 százaléka döntött úgy, hogy nem jelentkezik főiskolára vagy egyetemre. Ez az arány 2009-re csak hat százalékkal emelkedett. Azok nem nyújtják be jelentkezésüket, akik a szakközépiskolai tanulmányaik után inkább egy szakma megszerzését választják, és azok a gimnáziumban végzett fiatalok, akik úgy döntenek, kihagynak egy-két évet a felsőfokú tanulmányaik megkezdése előtt.
A tanulmányaikat 18 évesen megszakítók közül azonban sok fiatal huszonéves korában jelentkezik a felsőoktatás valamelyik szegmensébe. 2006-ban a 20-26 évesek közül 48 ezren adták be jelentkezésüket a felsőoktatásba - tájékoztatott az Oktatási Hivatal. Ugyanebben az évben az érettségizők közül jelentkezők száma meghaladta az 53 ezret. De a 27 éven felüliek jelentkezése is számottevő volt, 26 ezren gondolták úgy, hogy beadják valahová a jelentkezési lapjukat. A jelentkezőknek tehát csaknem a 60 százalékát a felnőttként jelentkezők tették ki.
A húszévestől idősebb korosztály 2008 kivételével - amikor is az adott évben érettségizők voltak többségben 58 százalékkal - minden további évben magasabb arányban jelentkezett a felsőoktatásba, mint érettségiző társaik. 2009-ben 61, 2010-ben pedig 64 százalék volt ez az arány. Nem csak a tanulmányaik során évet halasztók tartoznak azonban ebbe a körbe, a már diplomával rendelkezők is gyakran vágnak neki a következő képesítésüket megalapozó új tanulmányaiknak, bár arányuk az új belépő hallgatók körében csekély. Az elmúlt tíz évben az új belépők 0,3-1,5 százaléka rendelkezett felsőfokú végzettséggel. Ugyanakkor a nappali tagozatos hallgatók is előszeretettel jelentkeznek új képzésekre, új szakokra, párhuzamos képzéseket folytatva ezzel. A frissdiplomások továbbtanulásának okai sokfélék lehetnek. Egyrészről további, munkahelyi képzésekre lehet szükségük. Másrészt személyes ambíció is motiválhatja őket: az ifjúsági státuszuk meghosszabbításával ugyanis meghosszabbodik az ifjúsági életszakaszuk is. Vagyis minél tovább tanul valaki, annál tovább mondhatja magát fiatalnak - mutatják a kutatások. Az újra tanulni jelentkező friss diplomások egy része pedig egyszerűen a munkanélküliség alól való menekülés útjaként választja ezt a lehetőséget.
A felsőfokú szakképzés eredetileg a frissen érettségizettek számára nyújtott továbbtanulási lehetőséget, mára kínálata a végzettek, vagy a jelenleg hallgatói státuszban lévők számára is vonzó. Ezt bizonyítja, hogy az elmúlt öt év alatt szinte megduplázódott a felsőfokú szakképzést választók száma, amíg az alapképzést elkezdők száma folyamatos csökkenést mutat és a szakirányú továbbképzésben résztvevők száma is jelentősen hanyatlott.
A felnőttképzés viszont nem csak a felsőfokú szakképesítést foglalja magába. 2009-es adatok szerint a felnőttképzésben résztvevők közül legtöbben szakmai továbbképzésen vesznek részt. Az ő 32 százalékos arányuk után következnek a dobogón az OKJ-szakképesítésben résztvevők 17, a nyelvi képzésben résztvevők pedig 16,5 százalékkal. 2009-ben a felnőttképzésben résztvevők 34 százaléka már rendelkezett valamilyen felsőfokú végzettség