Felmérés. A hazai kis- és középvállalatok is kezdik felismerni, hogy a minőségi munkaerő nagy versenyelőnyt jelent – áll a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Menedzsment és HR Kutató Központja, valamint a Larskol Tanácsadók közös felmérésében. A kutatásban 147, főként hazai tulajdonú cég vett részt.
„A cégek kiemelkedő jelentőséget tulajdonítanak az emberi erőforrásnak” – hangoztatta a felmérést irányító Poór József, a PTE egyetemi tanára. A résztvevők közel kétharmada a személyzet minőségét, tudását komoly versenytényezőként értékelte. A munkaerő minőségi kívánalmát a cégvezetők még a napi működés fedezetéül szolgáló pénzügyi források menedzselésénél, megteremtésénél is nagyobb fontosságúnak tartják, s a munkaerőt a legfőbb versenytényezők közé sorolják.
A válaszadók többségénél nem eredményezett az elhúzódó válság szervezeti zsugorodást, 12 százalékuk a megváltozott körülmények ellenére növekedni is tudott. „A cégek 44 százalékánál azonban a válság hatására csökkenteni kellett a foglalkoztatott létszámot” – hívta fel a figyelmet Marjai Boglárka, a Larskol tanácsadója.
A válaszadók pesszimisták árbevétel-várakozásaikban, ez gátolhatja a minőségi és mennyiségi megújulást. Kétharmaduk vagy csak stagnálást, vagy árbevétel-zsugorodást prognosztizál ez évre. A cégek mindössze 6 százalékának a várakozása tekinthető egyértelműen optimistának.
A válság hatásait csökkentő intézkedésekkel kapcsolatban a vállalatok első helyen a mindennapi működés költséghatékonyságának a javítását és az új piacok feltárását jelölték meg válaszaikban. Természetszerűleg a költségek – akár fájdalmas lépéseken keresztüli – lefaragása lehet a leggyorsabban adható válasz a válság kihívásaira. Ugyanilyen fontosságúnak értékelték a piaci kapcsolatok szélesítését, amely már hosszabb távú, stratégiai tervezéssel valósítható csak meg. A fontossági sorrendben a következő elem a szervezeti hatékonyság növelése, azután új termékek bevezetése és a stratégia átdolgozása volt.

Nem a létszámcsökkentés a megoldás
A vállalkozások a legkevésbé a létszámcsökkentést, a képzések és tréningek számának csökkentését, valamint a rugalmas foglalkoztatást tekintették válságkezelő, válságjavító intézkedéseknek. A kutatás szerint a válságperiódusból való kiemelkedésnek sincs más útja, mint az emberi erőforrások komplex jellegű fejlesztése. Szervezeti formától, mérettől, tulajdonosi szerkezettől függetlenül a képességek és azok fejlesztése nélkül nincs felfelé vezető út. A jó és folyamatos fejlődésre képes munkaerő már nem lehet a multinacionális vállalatok privilégiuma, hazai vállalakozásaink (bennük a kis- és középvállalkozások) jelenlegi és jövőbeli sikereinek titka ugyanez – hangoztatta a felmérés.